2013. október 4., péntek

Meteorit keresés lépten-(jó)nyomon!

Emlékeztek még 2013.08.24-én, 19:02UT-kor érkező - "felhőket szaggató" - nagyon fényes Tűzgömbre, melyet a Dunakanyarban hallottak is? A Tűzgömb (azaz meteorit) vélhetően leesett és ennek történetéről írunk most, hogy a történet folytatódhasson, a bejegyzés frissüljön és együtt megtaláljuk! :)

A tűzgömb egy színes külföldi fotója: a jelenség vége felhőkön keresztül látszik

Erről írt Csizmadia Szilárd, Hegedüs Tibor és Zelkó Zoltán egy nagyszerű összefoglalót, melyet a Vega Csillagászati Egyesület oldaláról idézünk! /forrás: link/
2013. október 4. 12:05 NYISZ

Egy nagyon fényes augusztusi tűzgömbből meteorit leesését, hullását valószínűsítjük. Nagy biztonsággal állítható, hogy meteorithullás történt Magyarország területén! Az alábbiakban ismertetjük a részleteket, és kérjük, hogy akinek ideje engedi és kedve van hozzá, vegyen részt az alábbiak szerint a meteorit keresésében.

2013. augusztus 24-én, 19:02:08 UT-kor egy nagyon fényes (akár -14 mg-s) tűzgömböt láttak sokan. A tűzgömb észleléseinek összefoglalója blogunk korábbi bejegyzésében megtalálható. Sajnos, Magyarország felett sokfelé volt felhős, ezért a legtöbb meteorészlelő videokamera nem ment, a fotós meteorészlelők sem végeztek megfigyeléseket. A több tucatnyi vizuális észlelés alapján legalább kétszer-háromszor villant. A Dunántúl északi részén lévő megfigyelők szerint -14 magnitúdós volt legalább, és hangjelenséget, mennydörgést, robbajt is hallottak. Ez alapján a meteorithullás valószínűsíthető, amit az alább ismertetett számítások is alátámasztanak.

Zsolt kb. így látta a Tűzgömböt..
 ..és ugyanerről a helyszínről kb. így látszódhatott (a zöld és sárga rész a látható hossz)

Bár Magyarországon felhős volt, a meteorok jóval a felhők, 1-20 km-es magassága felett tűnnek fel, így nem meglepő módon csehországi webkamerák észlelték a jelenséget. Temelini, medvedini, cernahorai és paprseki síházak vagy egyéb tulajdonosok webkameráin látszott a jelenség. 



Ezeket a képeket Zelkó Zoltán kimérte és kalibrálta. Ezen felül S. Gajdos szlovák csillagász elküldte Hegedüs Tibornak az egyik szlovákiai teljes-égbolt (all-sky) kamera képét és mérési eredményeit. Ebből az öt kamera képéből Hegedüs Tibor az alábbi adatokat határozta meg:

A meteor 57 km-nél magasabban tűnt fel (ez az első közös pont a különböző képeken, ami ugye nem a meteor kezdőpontja!), és az utolsó közös pont a képeken 29 km-en volt (ami ugye nem a meteor kialvási pontja!). A radiánspont RA=200°±12°, D=49°±10° pozíción volt. A földetérési helyet a térképek mutatják (ld. lentebb). A meteor sebessége 12±6 km/sec volt, kezdeti tömegét pedig 24 - 726 kg közöttire teszi.

Tőle függetlenül Csizmadia Szilárd is elvégezte ugyanezekből az adatokból a pályaszámításokat, és az alábbiakra jutott:

A meteor feltűnési magassága a földfelszín felett: 62,0 ± 1,5 km.

A meteor eltűnési magassága a földfelszín felett: 32,7 ± 1,0 km.

A meteor sebessége a légkörben: 14,7 ± 1,0 km/sec.

A meteor radiánspontja (radiánselhajlásra, zenitvonzásra nem korrigált): RA=206,8 ± 3,0 fok, D=50.0 ±2,4 fok.

A meteor abszolút fényessége (vagyis ha 100 km távolságból, a zenitben látnánk a meteort): -8,5 ± 1,5 magnitúdó. Sok észlelő ennél közelebb, némelyik csak kb. 40 km-re volt a meteortól, ezért ők fényesebbnek is láthatták, akár -14 mg-nek, de a meteor tömegének becsléséhez az abszolút fényességre van szükség.

A meteor tömege: legalább 12 kg, legfeljebb 230 kg, ennél pontosabban - videometeoros vagy fotografikus észlelések hiányában, csak a webkamerák képeire alapozva - nem becsülhető meg. A legvalószínűbb, hogy 49 kg körüli volt a tömege a felizzáskor.

A meteor végső tömege nehezen becsülhető, mert a webkamerák nem rögzítettek időadatokat, ezért a meteor lassulása nehezen határozható meg. Az azonban 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy legalább 0,51 kg meteoritanyag maradt a fényjelenség végére, és ez a tűzgömb kihunyása után szabadesésben leesett a földfelszínre. Kissé kevésbé bizonyos, hogy pontosan mennyi anyag maradt meg belőle: legvalószínűbb, hogy 1 kg körüli meteoritanyag érte el a földfelszínt, és majdnem biztos, hogy 3 kg-nál több semmiképpen sem hullott.

A meteorit leesési helye. A webkamerás mérések nem túl pontosak, így a leesés helyét nem lehet néhány száz méter pontossággal megjelölni. A földetérés valahol a Pilisben történt, nagyjából-durván a Kesztölc-Csobánka vonalon valahol, egy kb. 3x15 km hosszúságú, szalagszerű sávban, amelynek mindegyik oldala kissé bizonytalan. E területen a Pilis hegyei, szakadékai, sok erdő található. Ezért nem érdemes a teljes területet átvizsgálni. A földetérés helye csak behatárolható, és e határokon belül azokon a helyeken érdemes keresni, ahol a terep jellege megengedi, hogy egy ott földetért meteoritot meg lehessen találni. Pl. erdőben vagy szakadékban a meteorit akár fának, sziklának ütközve irányt válthatott, széttörhetett, illetve olyan helyre esett, ahol az aljnövényzetben nehéz (már-már a lehetetlenséggel határos) megtalálni.


A piros vonal a meteorit szabadesésének földfelszínre vetített legvalószínűbb útvonalát mutatja. A mérési bizonytalanságok miatt a sárga téglalapon belüli terület jöhet szóba mint leesési hely. A piros vonalhoz közelebbi helyek a legvalószínűbbek - sajnos, ez a vonal többnyire erdős-hegyes területen húzódik. A képre klikkelve a térkép mérete megnő.

A leggyanúsabb, és legkönnyebben kutatható terület a leesés szalagjában a Leányvár-Kesztölc-Pilisvörösvár háromszögön belüli rész. Amint a mellékelt hangfelvétel (készült a helyszíni kutatások közben a helyi lakosokkal) is bizonyítja, a szlovák kollégák is ugyanitt keresgélték ugyanezt a meteoritot. (Azt nem tudjuk ma még, konkrétan mennyi és milyen mérési anyagból határozták meg ezt a helyet, mint a földetérés helyét, de eszerint a szlovákiai és a magyarországi szakemberek számolásai nem térnek el, sőt: egyeznek!)

A meteorit keresésére eddig 3-5 fős csoportokban több akció is volt az alább bemutatott területeken, illetve ezeket megelőzően a Polaris-csillagvizsgáló szakköröseinek nagyobb csoportja egy előzetes bejárás keretében körbenéztek Piliscsaba környékén.


Majd a magyar számítások eredményeként megjelölt Piliscsév melletti területen is keresgéltünk, ahol fémdetektoros kutatás nyomaira bukkantunk, illetve kiderült, hogy a területen már több alkalommal történt külföldi keresés.

Eddig nem találtunk semmit, de megjegyzendő, hogy egy ilyen meteorit felkerésésére kb. 500 munkanapot kellene fordítani (1 munkanap egyenlő 1 ember egynapi keresőmunkája, tehát pl. 50 ember tíz napig kellene, hogy keresse), mi pedig még 10 teljes munkanapot sem tudtunk fordítani e meteorit feltalálására.

A kutatás kiterjesztése lenne tehát a legfontosabb. Ennek érdekében azt kérjük, hogy aki szívesen részt venne a csoportos kutatásban, az írjon a hege@electra.bajaobs.hu e-mail címre Hegedüs Tibornak a részletekért! Lehetőség van persze arra is, hogy valaki egyénileg menjen ki a terepre meteoritot vadászni. Azt kérjük, hogy akár csoportosan, akár egyénileg keres valaki meteoritot, az előbb olvassa el az innen letölthető meteorit-keresési útmutatót (írta: Hegedüs Tibor), illetve a keresés befejezése után a Google Earth-segítségével rajzolja térképre, és a bejárt terület térképét küldje el a hege@electra.bajaobs.hu címre! Ez alapján frissítjük a térképeket, megkönnyítendő a későbbi keresőakciók szervezését.

Az alábbi térképen lehet látni, hogy mely területek jönnek szóba kisebb-nagyobb valószínűséggel, mint olyan lehetséges földetérési helyszínek, amelyeken a terepviszonyok megengedik a keresést:


Kisebb valószínűséggel, de a fenti térképen megjelölt helyeken is leeshetett a meteorit (kattintásra megnő).

A következő térkép a "vörös zónát" mutatja, vagyis azokat a helyeket, ahol a legnagyobb valószínűséggel lehet valamit találni:


 Amit mi már átnéztünk, de talán nem lehet elégszer.. : )


A meteoritok nagy sűrűségűek, ezért kisméretű "kavics" is nehéznek tűnik, ha az meteorit. Szinte minden meteoritot vonz a mágnes, ezért érdemes erős mágnest magunkkal vinni a kereséshez az elsődleges vizsgálatokhoz. Mivel a meteor 1500-3000 °C hőmérsékleten izzik a légkörben, a megmaradt darabok gyakran feketések, égettek. A meteoritok felismeréséről magyar nyelven bővebben itt lehet olvasni.

 A keresések eddigi eredménye - egyik sem meteorit!

A meteoritgyanús kőzeteket kérjük bejelenteni a hege@electra.bajaobs.hu címre, és lehetőség szerint fényképet is csatoljunk a talált gyanús darab(ok)ról, illetve próbáljuk meg bejelölni egy térképen, hogy melyik részt néztük át! Hogy egy kavics földi vagy kozmikus eredetű-e, azt laboratóriumi vizsgálattal lehet eldönteni. A bejelentés után az esélyes talált darabot vizsgálatra át kell adni Hegedüs Tibornak vagy más kijelölt személynek, aki a vizsgálat és katalógusba vétel után az eredményről értesítést küld. Szeretnénk a megtalált nagyobb darabokat később majd közszemlére tenni.

Kérdéseket és hozzászólásokat a vcse@vcse.hu vagy a hege@electra.bajaobs.hu címre lehet küldeni.

Jó kutatást!

A cikkben szereplő személyek, egyben VCSE-tagok:

Bíró Zsófia: amatőr csillagász, meteorészlelő, a Tűzgömbök Világa blog alapítója és szerkesztője.

Dr. Csizmadia Szilárd: csillagász, a berlini Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt tudományos munkatársa, a VCSE elnöke.

Dr. Hegedüs Tibor: fizikus-csillagász, a bajai csillagvizsgáló igazgatója.

Zelkó Zoltán:informatikus, csillagász, a VCSE alelnöke.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése